Egymás mellett ült az öt élő amerikai elnök Jimmy Carter gyászszertartásán
Az Egyesült Államok három korábbi, valamint a hivatalban lévő és a megválasztott elnöke is részt vett a búcsúztatón.
Az Egyesült Államok három korábbi, valamint a hivatalban lévő és a megválasztott elnöke is részt vett a búcsúztatón.
Thierry Breton szerint az EU nem próbálja cenzúrázni a techmilliárdos beszélgetését a német szélsőjobboldali párt társelnökével, Alice Weidellel.
Mark Zuckerberg lépése, hogy megszünteti a tényellenőrzést az USA-ban, a hivatalba lépő elnök közösségi médiáról vallott nézeteit tükrözi, és óriási veszélyekkel jár – figyelmeztet Haugen.
Izrael hosszabb katonai berendezkedésre készül a Gázai övezetben, hogy esélye se legyen az újraszerveződésre a Hamásznak, amelynek a szövetségesei is elfogytak.
Peszkov szerint amennyiben megkérdezik a grönlandiak véleményét az USA-hoz való csatlakozásról, azt tiszteletben kell tartani.
A következő amerikai elnök már a hivatalba lépése előtt elárulja, miként akarja felforgatni a világot. Nyomást fejti ki, hogy behódoljanak neki, kényszerít, nagyzási mániába esik. Ez az ember veszélyesebb, mint idáig bármikor – mutat rá Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője.
Claudia Sheinbaum a Mexikói Amerika nevet javasolja.
A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az elnök ugyanakkor állítja, Kamala Harrisszel szemben ő legyőzte volna Trumpot.
Az utóbbi hónapokban a szinte kizárólag csak védekező ukrán haderő újra támadásba lendült az Oroszországhoz tartozó kurszki térségben. Bár a siker inkább taktikai, mint stratégiai, a mostani ellentámadás is meglepte az orosz hadvezetést, ahogy az augusztusi ukrán betörés is.
Noha 2019-ben végül nem vezették be az előkészített szankciókat, már Donald Trump első elnöki ciklusában is gondolkoztak az eszköz bevetésén. Bár a NER prominensei egyértelműen Trump mellett tették le a garast, a WSJ szerint több vitás pont volt a két ország közt, amelyek aligha oldódtak meg mára.
„Tolakodó természetű, hozzáállása öncélú, hiányzik belőle a valós problémák megértésének képessége, és az egyetlen célja az, hogy dollár-ezermilliárdos legyen” – mondta Steve Bannon, a korábbi Trump-főtanácsadó a leendő elnök körül legyeskedő techmilliárdos Elon Muskról.
Lars Lokke Rasmussen úgy látja, nincs külpolitikai válság.
Jean-Noel Barrot azonban nem gondolja, hogy a frissen megválasztott amerikai elnök valóban megpróbálná erőszakkal elfoglalni az északi-sarkvidéki szigetet.
A Der Standard, a Süddeutsche Zeitung és a Bloomberg is foglalkozik azzal, mi a dolgok állása Ausztriában. Utóbbi szerint Herbert Kickl a második világháború óta egyszerre a leginkább csodált és a leggyűlöltebb osztrák politikus. Anne Applebaum azt kéri, hogy akik most az ukrajnai békéről papolnak, árulják el, hogy miként képzelik a világot utána. A Financial Times szerint Elon Muskot senki választotta meg, mégis úgy lép fel, mintha társelnök volna Trump mellett. A Süddeutsche azt írja, kockázatos, hogy az olasz kormány Muskra akarja bízni kényes kommunikációs hálózatok és biztonsági rendszerek kiépítését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A kanadai miniszterelnök válaszolt Trump felvetésére, hogy legyen a hazája az 51. tagállam.
A megválasztott amerikai elnök szerint a NATO-tagállamoknak GDP-jük 5 százalékát kellene védelmi kiadásokra fordítaniuk, Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy már a jelenlegi, 2 százalékos elvárás teljesítéséhez is vért kell izzadnia a magyar gazdaságnak.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok nemzetbiztonságának szempontjából a Panama-csatorna és Grönland is létfontosságú, biztonsági okokból pedig akár a hadsereget is készen áll bevetni, Kanadát azonban katonák nélkül csatolná az USA-hoz.
Életrajzi könyve után film is készül a volt és leendő first ladyről, méghozzá a Trumpnak 1 millió dollárt adományozó Amazon gyártásában.